CECED Magyarország Egyesülés

 
Facebook
Miért "veszélyes hulladék" az elektronikai hulladék?

  

Ha azt a kifejezést halljuk, hogy szelektív hulladékgyűjtés, biztosan mindenkinek az a - mára már szerencsére egyre jobban elterjedő - gyakorlat jut eszébe, mely szerint elkülönítetten, szelektíven kell gyűjteni a műanyagot és a fémeket, a papírt, no és az üveg-hulladékokat. A szelektív hulladékgyűjtés ugyanakkor nem állhat meg itt: az Európai Unió felmérése szerint ugyanis a leggyorsabban növekvő hulladékfajta jelenleg az elektronikai hulladék (a továbbiakban: „e-hulladék”). Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint 2005-ben 8,3 – 9,1 millió tonna mennyiségű e-hulladék keletkezett, mely az előrejelzések szerint 2020-ra elérheti a 12,3 millió tonnát is Európában.

  

Az elektronikai termékeken és használati útmutatójukban szereplő áthúzott kuka-jel arra figyelmeztet, hogy ezeket a berendezéseket nem szabad a kommunális hulladékgyűjtőben elhelyezni: az e-hulladékokat is elkülönítetten, szelektíven kell gyűjteni. Ennek pedig két fő oka, hogy az e-hulladék (i) veszélyes hulladéknak minősül, valamint (ii) bizonyos anyagfrakciói újrahasznosíthatók, így másodnyersanyagként visszakerülhetnek a gyártási folyamatokba.

 

Az elektronikai termékek hulladékgazdálkodási szempontból éppen azért speciális hulladékok, mert számos anyagot tartalmaznak. Ezek között vannak hulladék-feldolgozói (vagyis fogalmazhatnánk úgy is, hogy gyártói) szempontból értékes anyagok, melyek könnyen visszaforgathatók a gyártási folyamatokba: ilyenek a vas vagy a nemesfémek. De vannak értéktelenek, sőt kifejezetten veszélyesek is: ilyenek egyes nehézfémek (például a higany, a kadmium, az ólom), de ide tartoznak a termékekben egyre nagyobb részarányt képviselő műanyag különböző fajtái is. Az e-hulladékok ezért a nem megfelelő hulladékkezelési gyakorlat során szennyezhetik a környezetet. Ha ugyanis a kommunális hulladékok közé vagy a természetbe – erdőbe, árokpartra – kerülnek, az esővíz, egyéb anyagokkal való keveredés, valamint a hulladékégetés hatására a bennük található, addig kötött állapotban levő veszélyes anyagok a környezetbe (a talajba, levegőbe) jutva károkat okozhatnak.

      

Ezért ezek a berendezések speciális gyűjtést és kezelést – bontást, és hasznosítást vagy ártalmatlanítást – igényelnek.  Különösen veszélyesek például a régi, még freont tartalmazó hűtőgépek, valamint a képcsöves berendezések: a tévé vagy számítógép monitorok, melyek ólmot tartalmaznak.

A régebbi készülékeink továbbá egyéb káros anyagokat is tartalmazhatnak, melyeket azóta az uniós szabályozások betiltottak, vagy alkalmazásukat korlátozták. 

Olvassa el a teljes tanulmányt itt!

Ezen oldal megfelel a 197/2014 (VIII.1.) számú, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet 7.§ a)- c) pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettség teljesítésének.