Garanciális jogaink

Sok-sok kifejezést hallani a fogyasztói jogok érvényesítésére a termék vagy a szolgáltatás hibája esetén. Ilyen például a garancia, jótállás, kötelező jótállás, szavatosság, kiterjesztett garancia. Azonban nem mindig vagyunk tisztában azzal, hogy ezek mit is jelentenek, mikor élhetünk egyik vagy másik jogunkkal, és mire számíthatunk a kötelezett oldaláról (no és persze az is fontos, hogy ki is a kötelezett). Ráadásul az elmúlt években több módosítás és új szabály is hatályba lépett, köztük az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: „új PTK”), melyek több ponton is módosították a korábbi szabályozást.

Ahhoz, hogy a „kiterjesztett garancia” „intézményét” megértsük, az alapfogalmaknál kell kezdenünk. Az alábbi magyarázatoknál szeretnénk jelezni, hogy az egyes fogalmak legfőbb jellemzőire térünk csak ki (a jogszabályok további részleteket, feltételeket is tartalmazhatnak az általunk hangsúlyozottakhoz képest). Ezért cikkünk végén olyan összefoglalók helyét is megadjuk majd, ahol további hasznos információkat találhatnak a témához.

Hibás teljesítés

Akár garanciáról, akár jótállásról vagy szavatosságról van szó, mindnek alapja a hibás teljesítés. Az új PTK főszabálya szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás vagy termék a teljesítés időpontjában (pl. termék vásárlása esetén az eladás/vásárlás időpontjában) nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ha a jogosult a hibát a teljesítéskor ismerhette vagy ismernie kellett, nem beszélhetünk hibás teljesítésről.

Fontos tudni, hogy az új PTK is ismeri a hibás teljesítési vélelmet, mely szerint a fogyasztó és vállalkozás közti szerződés esetén az első 6 hónapban felfedezett hibánál vélelmezni kell, hogy a hiba a teljesítéskor is megvolt. Ez azt jelenti, hogy ha 6 hónapon belül fedezzük fel a hibát, akkor a vállalkozást (eladót) terheli annak bizonyítása, hogy a hiba a teljesítést követően keletkezett.

Fogyasztó és vállalkozás

Nagyon fontos változása az új PTK-nak, hogy a korábbiaktól eltérően fogyasztó csak természetes személy lehet. A fogyasztói szerződések a vállalkozás és a természetes személy között jönnek létre. Mint látni fogjuk, a kötelező jótállás és a termékszavatosság, valamint az ebben a cikkben részletezett szavatossági jogok csak a fogyasztókat megillető jogosultságok. Erről ne feledkezzünk meg, ha céges számlára vásárolunk! Ebben az esetben ugyanis vállalkozás és vállalkozás között jön létre szerződés, mely nem minősül fogyasztói szerződésnek, így jótállás csak akkor illet meg minket, ha az eladó azt szerződésben kifejezetten vállalja (és természetesen a szerződésben vállalt feltételek szerint). Egyebekben csak általános, a jelen cikkben részletezettnél szűkebb jogosítványokat adó szavatossági jogot érvényesíthetünk (ebben az esetben a szavatossági idő nem 2, hanem 1 év, és nincs hibás teljesítési vélelem sem).

Garancia

Ha már tudjuk, hogy mi minősül hibás teljesítésnek, ki minősül fogyasztónak, térjünk rá a legismertebb, talán leghétköznapibbnak mondható kifejezésre, a garanciára. A garancia, mint jogi szakkifejezés, nem létezik a magyar jogszabályokban, csak a köznyelvben. Ha garanciáról beszélünk, akkor a jótállás jogi fogalmával állunk szemben. A garancia tehát a jótállást jelenti. Nézzük meg tehát, mi is az a jótállás.

Jótállás

A jótállás azt jelenti, hogy a jótállásra kötelezett (vagyis az eladó) a hibátlan teljesítésért olyan módon felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerülő termékhiba vagy egyéb minőségi kifogás esetén csak akkor mentesülhet, ha a bizonyítja (tehát itt a bizonyítási teher a jótállásra kötelezetten van, ez fontos!), hogy a hiba a teljesítés után keletkezett (tehát például azért, mert a fogyasztó a terméket nem rendeltetésszerűen használta).

A jótállásnak két formája van: az elsőt, a kötelező jótállást jogszabály alapozza meg. Ebben az esetben a jótállásra kötelezett (az eladó) bizonyos esetekben köteles jótállást biztosítani a fogyasztónak. Hogy milyen esetekben, azt a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet határozza meg. Ebben felsorolásra kerülnek azok a termékek, melyek fogyasztói szerződés keretében fogyasztónak való értékesítésekor az eladó köteles 1 éves jótállást biztosítani.

A jótállás másik formája, amikor az eladó szerződés keretében vállal jótállást. Ebben az esetben a jótállás feltételeit is maga a szerződés határozza meg (pl. a jótállási időt).

Szavatosság

Szavatosság alatt 2014. március 15-ig a kellékszavatosságot értettük, nézzük meg ezért először, hogy mit jelent a kellékszavatosság.

A kellékszavatosság azt jelenti, hogy az eladó a termék hibájáért (azért a hibáért, ami a teljesítéskor, vagyis az eladáskor a termékben megvolt!) felelősséggel tartozik.

A bizonyítási teher attól függ, hogy a hiba mikor válik nyilvánvalóvá. Az első 6 hónapon belül ugyanis – fogyasztói szerződések esetén – vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt. Ha tehát a vásárlástól számított 6 hónapon belül hibásodik meg a termék, akkor az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba a termék eladásakor még nem volt meg (hanem az például a fogyasztó nem rendeltetésszerű termékhasználatára vezethető vissza), ha azonban 6 hónapon túl akarunk szavatossági jogunkkal élni, akkor nekünk kell bizonyítani, hogy a hiba már a vásárláskor is megvolt. (Ne feledjük, hogy ez a jog nem illet meg bennünket, ha céges számlára vásárolunk, ahogy már fentebb is jeleztük.)

Fontos új szabály, hogy ha a szavatossági időn, azaz két* éven belül hibás teljesítésre hivatkozunk, és kiderül, hogy a hibában közrehatott az is, hogy elmulasztottunk eleget tenni karbantartási kötelezettségünknek (és egyértelműen így teszünk, ha nem végezzük el a használati útmutatóban leírt karbantartási teendőket!), akkor a karbantartási feladatok el nem végzéséből eredő hibák költségeit mi magunk vagyunk kénytelenek viselni a szavatossági időn belül is.

(*Az általános szavatossági idő 1 év, csak fogyasztói szerződések esetén illet meg minket a 2 éves jogérvényesítési idő.)

Az új PTK bevezetett egy új fogalmat is, ez pedig a termékszavatosság.

A termékszavatosság a gyártónak a termék hibája miatti, közvetlen, szavatossági jellegű helytállása a fogyasztóval szemben.

Fontos azonban, hogy ez a jog, akár csak a kötelező jótállás és a kedvezőbb kellékszavatossági jogok, csak a fogyasztókat illeti meg, és csak és kizárólag ingó dolog vásárlása esetén. Gyártónak minősülhet a termék előállítója vagy importőre, továbbá a forgalmazó is.

Ezzel az új intézménnyel a jogalkotó lehetőséget adott a fogyasztónak, hogy ingó dolog vásárlása esetén hibás teljesítéskor a szavatossági időn belül (azaz 2 éven belül) a szavatossági jogát az vállalkozóval (eladóval) vagy a gyártóval szemben érvényesítse. A két éves határidő a termékszavatosság esetén azonban jogvesztő, és minden esetben (tehát a teljes 2 éves időtartam alatt) a fogyasztónak kell a hiba meglétét bizonyítani.

A termékszavatosság így több szempontból is szűkebben érvényesíthető a kellékszavatosságnál.

Most, hogy a jótállás és a szavatosság legfontosabb jellemzőit megismertük, nézzük meg, mire számíthatunk, ha ún. „kiterjesztett garanciát” kapunk vagy vásárolunk egy termékhez.

Amennyiben a gyártói márkaképviselet az eladó, tehát tőle vásárolunk, akkor általában a „kiterjesztett garancia” alatt szerződéses jótállást érthetünk, vagyis az eladó a jogszabályi kötelezettségén túl vállalt jótállását. Ezt kaphatjuk ingyenesen vagy vásárolhatjuk, az eladó által biztosított lehetőségeknek megfelelően. Ebben az esetben, ha a gyártói márkaképviselet mint eladó adja a kiterjesztett jótállást, meghibásodás esetén a gyártói márkaszerviz fogja a hibát orvosolni.

Ha egy elektronikai áruházban, hipermarketben vagy internetes áruházban vásárolunk készüléket, és az eladó „kiterjesztett garanciát” kínál, az nem biztos, hogy a gyártói márkaképviselet által nyújtott szerződéses jótállást jelenti. Az esetek nagy többségében ezek a „kiterjesztett garanciák” jellemzően biztosítási konstrukciók, melyeket az eladó egy biztosító társasággal köt, s szolgáltatásként kínál a fogyasztók részére. Ebből két fontos dologra szeretnénk felhívni a figyelmet: egyrészt nagyon fontos a biztosítás apró betűs részeit is elolvasni, hogy tisztában legyünk azzal, mikor és milyen szolgáltatást is kapunk majd meghibásodás esetén a pénzünkért (ugyanis ez jellemzően sokkal szűkebb, mint a gyártói jótállás által biztosított szolgáltatások). Továbbá ezekben az esetekben gyakran előfordul, hogy a biztosító társaság által szerződtetett szerviz nem a gyártói márkaképviselet hivatalos szerviz partnere, így nem biztos, hogy meghibásodás esetén olyan szervizes kolléga érkezik a készülékünk megjavítására, aki megfelelő technikai háttérrel és alkatrész-pótlási lehetőséggel rendelkezik. A mai modern készülékek esetén a hiba azonosítása gyakran számítógépes rendszeren keresztül történik, és a gyártói szervizek rendelkeznek ehhez megfelelő technológiával, továbbá a készülékekhez megfelelő szakmai és technikai ismeretekkel, valamint megfelelő alkatrészekkel, így gyorsan és hatékonyan tudják orvosolni a problémákat. A csalódások elkerülése érdekében ezért azt is fontos tudnunk, hogy ki is fog a segítségünkre sietni, ha „kiterjesztett garanciát” vásárolunk. Kérdezzünk rá bátran, és derítsük ki, mielőtt „kiterjesztett garanciát” vásárolunk, hogy melyik szerviz áll majd rendelkezésünkre hiba esetén, és ellenőrizzük le a hivatalos márka-honlapon, hogy az a szerviz rajta van-e a gyártói szerviz-listán.

Legyünk tudatos fogyasztók, válasszunk okosan, körültekintően.

 

A szavatosság és jótállás témakörében feltétlenül javasoljuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztói tájékoztató oldalának a tanulmányozását. Itt további részleteket is megtudhatnak a szabályozásról, továbbá arról, hogy milyen jogok illetnek meg bennünket a jótállás és a szavatosság keretében: http://www.fogyasztovedelem.kormany.hu (a szavatosság és jótállás témája külön menüpontban érhető el).