Szelektív gyűjtés

Ha azt a kifejezést halljuk, hogy szelektív hulladékgyűjtés, biztosan mindenkinek az a - mára már szerencsére egyre jobban elterjedő - gyakorlat jut eszébe, mely szerint elkülönítetten, szelektíven kell gyűjteni a műanyagot és a fémeket, a papírt, no és az üveghulladékokat. A szelektív hulladékgyűjtés ugyanakkor nem állhat meg itt: az Európai Unió felmérése szerint ugyanis a leggyorsabban növekvő hulladékfajta jelenleg az elektronikai hulladék (e-hulladék). Az Európai Bizottság 2008-as hatástanulmánya szerint 2005-ben 8,3 – 9,1 millió tonna mennyiségű e-hulladék keletkezett, mely az előrejelzések szerint 2020-ra elérheti a 12,3 millió tonnát is Európában.

Az elektronikai termékeken és használati útmutatójukban a gyártóknak fel kell tüntetniük az alábbi jelet:

Ez az áthúzott kuka-jel arra figyelmeztet, hogy az elektronikai berendezéseket nem szabad a kommunális hulladékgyűjtőben elhelyezni: az e-hulladékokat is elkülönítetten, szelektíven kell gyűjteni.

Ennek pedig két fő oka, hogy

  1. az e-hulladék veszélyes hulladéknak minősül, valamint
  2. bizonyos anyagfrakciói újrahasznosíthatók, így másodnyersanyagként visszakerülhetnek a gyártási folyamatokba (a másodlagos nyersanyagok felhasználása pedig jelentős nyersanyag- és energiamegtakarítással jár).

Az elektronikai termékek hulladékgazdálkodási szempontból éppen azért speciális hulladékok, mert számos anyagot tartalmaz. Ezek között vannak hulladék-feldolgozói (vagyis fogalmazhatnánk úgy is, hogy gyártói) szempontból értékes anyagok, melyek könnyen visszaforgathatók a gyártási folyamatokba: ilyenek a vas vagy a nemesfémek. De vannak értéktelenek, sőt kifejezetten veszélyesek is: ilyenek egyes nehézfémek (például a higany, a kadmium, az ólom), de ide tartoznak a termékekben egyre nagyobb részarányt képviselő műanyag különböző fajtái is. Az e-hulladékok ezért a nem megfelelő hulladékkezelési gyakorlat során szennyezhetik a környezetet. Ha ugyanis a kommunális hulladékok közé vagy a természetbe – erdőbe, árokpartra – kerülnek, az esővíz, egyéb anyagokkal való keveredés, valamint a hulladékégetés hatására a bennük található, addig kötött állapotban levő veszélyes anyagok a környezetbe (a talajba, levegőbe) jutva károkat okozhatnak.

Ezért ezek a berendezések speciális gyűjtést és kezelést – bontást, és hasznosítást vagy ártalmatlanítást – igényelnek.  Különösen veszélyesek például a régi, még freont tartalmazó hűtőgépek, valamint a képcsöves berendezések: a tévé vagy számítógép monitorok, melyek ólmot tartalmaznak.

Mit tegyünk, ha már nincs szükségünk a régi elektromos készülékünkre?

Kereskedői visszavétel

Ha új készüléket vásárolunk, a kereskedő köteles ingyenesen visszavenni a vásárló által felajánlott, az új készülékkel azonos használati célú régi berendezést. Mindezt ráadásul ingyenesen, tehát pénzt a visszavételért nem kérhet. Még akkor sem, ha a vásárló kéri, hogy a kereskedő a régi gépet az új gép házhozszállításakor szállítsa el tőle. Ebben az esetben is köteles a bolt ingyenesen gondoskodni arról, hogy a régi hűtőt, mosógépet és egyéb nagygépet elszállítsa a vásárló lakásából.

A kisebb készülékeket a kereskedők akkor is kötelesek visszavenni, ha nem vásárolunk újat (a 400m2-nél nagyobb alapterületű üzletek kötelesek a 25cm átmérőjűnél nem nagyobb elektromos eszközök visszavételére).

A legtöbb elektronikai szakáruházban, szuper- vagy hipermarketben leadhatók a használt fénycsövek, izzók, valamint az elemek, akkumulátorok is.

FONTOS! Ha a készülékünket egy internetes áruházban online vásároljuk meg, akkor is köteles a kereskedő visszavenni tőlünk a régi készüléket, ha az újat házhoz szállítja! Gyakran előfordul, hogy a rendelési felületen jeleznünk kell, ha kérjük a régi gép ingyenes elszállítását, annak érdekében, hogy a kereskedő megfelelő szállítási kapacitással készülhessen. Erre tehát online vásárlás esetében érdemes figyelnünk! 

Az utalvány

2015. január 1-től a kereskedő (vagy gyártó) (akitől vásároljuk a készüléket) a természetes személy fogyasztónak meghatározott összegű vásárlási utalványt biztosít, ha a régi készüléket a fogyasztó a kereskedő részére visszavételre felajánlja, és új terméket vásárol.

Vásárlási utalvány az „olyan nyomtatott vagy elektronikus formában kiállított elismervény, számla, amely új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén az új termék árából a jogosultat az e rendeletben meghatározott összegű árengedmény igénybevételére jogosítja fel” (a hivatkozott rendelet a 197/2014 (VIII.1.) Korm. rendelet).

A vásárlási utalvány kiadásának és igénybevételének feltételei:

  1. vásárlási utalványban szereplő összeg alapján adható árengedmény az új elektromos, elektronikus berendezés fogyasztói vételárának 10%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a kereskedő több árengedményt vagy kedvezményt kíván a fogyasztó részére biztosítani;
  2. egy darab vásárlási utalvány csak egy darab új elektromos, elektronikus berendezés vásárlásához használható fel, kivéve, ha a kereskedő egyszerre több vásárlási utalványt is elfogad ugyanannak az új elektromos, elektronikus berendezésnek a vásárlásához;
  3. a vásárlási utalvány csak a használt elektromos, elektronikus berendezés átadásának napján és helyszínén történő új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén használható fel, kivéve, ha a gyártó a vásárlási utalvány elfogadását nemcsak az átadás napján és helyszínén kívánja biztosítani.

A vásárlási utalvány értéke 50 és 700 forint között változik, készülék-fajtától függően. Például háztartási nagygépeknél (p. hűtők, fagyasztók, mosógépek, mosogatógépek, tűzhelyek) 500 – 700 forint, porszívók, vasalók esetében 100 forint, televíziók esetében 500 forint, fénycsövek és lámpák esetén 50 forint az utalvány kötelező értéke készülékenként (a teljes lista a 197/2014. (VIII.1.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében található).

Hulladékudvarok

Általános szabály, hogy a települési hulladékudvarokban leadhatók az e-hulladékok. A legközelebbi hulladékudvarról a helyi közterület-fenntartó vállalat vagy az önkormányzat honlapján tájékozódhatunk.

A hulladékudvarok jellemzően mindenfajta e-hulladékot visszavesznek, de ha hűtőgépet vagy képcsöves berendezést (tévét, monitort) szeretnénk leadni, akkor előbb telefonon érdeklődjünk, hogy biztosan átveszik-e. Szintén érdemes informálódni, ha egyéb vagy több nagyméretű készülékkel érkeznénk, mert a helyhiány (a hulladékudvar telítettsége) is lehet oka az átvétel megtagadásának.

Figyelem! 2017. június 23-án lépett hatályba a hulladéktörvény azon új rendelkezése, mely szerint hulladékudvarban akkor adhatunk le hulladékot, ha igazoljuk, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját megfizettük. A hulladékudvar tehát kérheti ennek igazolását!

Lomtalanítás

Sajnos sokan nem tudják, hogy lomtalanításkor nem szabad kitenni az utcára az elektromos berendezéseket. Ezek a veszélyes hulladékok, mint láttuk, szakszerű bontást igényelnek.

A lomtalanítást végző szervezet mindig biztosít lehetőséget a veszélyes hulladékok leadására is. Ennek helyét és időpontját megtalálhatjuk a lakossági tájékoztatóban vagy a szervezet honlapján.

 

Ezen oldal megfelel a 197/2014 (VIII.1.) számú, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet 7.§ a) – d) és f) pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettség teljesítésének.