CECED Magyarország Egyesülés

 
Facebook
A körforgásos gazdaságról

 

Az Európai Unió Bizottsága (a továbbiakban: „Bizottság”) 2015. december 2-án publikálta a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét (a továbbiakban: „KGCST”).

Mit is értünk valójában körforgásos gazdaságon?

„A körforgásos gazdaság fogalma az elmúlt néhány évben kezdett elterjedni a tudományos, majd a gazdasági életben. Az ún.lineáris gazdaságban - mely a mai gazdasági folyamatokra leginkább jellemző - a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után eldobjuk, azokat egymással összekeverjük, így örökre elveszítjük és ez által még a természeti erőforrásainkat is folyamatosan pusztítjuk. Ezzel szemben a körforgásos gazdaságban az anyagcsere-folyamatok tervezetten, zárt körben áramlanak, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul és a biológiai, illetve technikai alkotórészek nem keverednek, hanem minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a biológiai és gazdasági körfolyamatokba.” (forrás: http://circularfoundation.org/hu/korforgasos-gazdasagrol)

A körforgásos gazdaság, mint láthatjuk, a természet folyamataiból indul ki: a természetben nincs hulladék, szemét, ott minden hasznosul. Körforgásokon keresztül biztosított a folyamatos átalakulás és megújulás. Beszélhetünk például a víz körforgásáról, vagy akár egyes elemek (szén, nitrogén, kén) körforgásáról, vagy akár a tápanyag körforgásáról. Ez a körforgás folyamatos, és semmi nem vész kárba. Ennek a körforgásnak a mintájára jöhetne létre a körforgásos gazdaság is: egy adott terméket nyersanyagokból legyártanak, eladnak, mi fogyasztók használjuk a terméket, mely az életútja végén feldolgozásra kerül, az egyes anyagfrakcióiból másodnyersanyag jön létre, melyet ugyanaz vagy más iparág a gyártási folyamataiban hasznosítani, felhasználni tud. Erről szól a körforgásos gazdaság elmélete. Természetesen maga a körforgásos gazdaság nemcsak az elektronikai termékeket érinti, hanem a teljes gazdaságot, így számos más terméket is (pl. bútorok, ruhák stb.).

A KGCST egyik központi célkitűzése a jobb terméktervezés. A Bizottság szerint „A körforgásos gazdaság a termék életútjának legelején, a terméktervezésnél kezdődik – az okos terméktervezés segít takarékoskodni a nyersanyagokkal, továbbá elkerülni a nem hatékony hulladékgazdálkodást, valamint új üzleti lehetőségeket is kínál.”

Ennek megfelelően a körforgásos gazdaság égisze alatt módosításra kerül az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési követelményeiről szóló ún. ecodesing-szabályozás, mely módosítás során kiemelt hangsúlyt kapnak a következő gyártói feladatok: a termékeket úgy kell megtervezni, hogy 

  • tartósak legyenek;
  • javításuk megoldható legyen;
  • életútjuk végén a könnyű (szét)szerelhetőség biztosítsa a hatékonyabb hulladékfeldolgozást, vagy adott esetben a termék újrahasználatra történő előkészítését. 

A KGCST másik fontos célja a hulladékos szabályozások felülvizsgálata. „A körforgásos gazdaság-csomag az EU hulladékos szabályozásainak módosítását célzó javaslatokat tartalmaz, melyek célja a hulladékgazdálkodási gyakorlatok fejlesztése, az újrahasznosítás és az alapanyag-felhasználás innovációjának ösztönzése, valamint a hulladéklerakókban történő hulladékelhelyezés korlátozása. A javaslatcsomag egyértelmű és tartós megoldást kínál azon hosszú távú beruházásokra, melyek a megelőzést, újrahasználatot és az újrahasznosítást célozzák.[i]

Az Unió felmérése szerint 2013-ban 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezett az Unióban, melyből 1,6 milliárd tonna nem került újrahasználatra vagy újrahasznosításra, mely hiányként jelentkezett az Unió gazdaságában[ii]. Ezért a körforgásos gazdaság égisze alatt, összhangban az Útiterv az erőforráshatékony Európához (2011)[iii] és a 7. Környezetvédelmi Akció Program[iv] céljaival, az Unió a Hulladékos-keretirányelv, a csomagolási hulladékokra, a roncsautókra, az elemekre és akkumulátorokra, valamint az elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozások felülvizsgálatát tervezi, az alábbi célok elérése érdekében[v]: 

  • adminisztrációs terhek csökkentése,
  • munkahelyteremtés (2035-ig 170.000 új munkahely),
  • üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése (2015-2035 között 600 millió tonnával),
  • az EU gyártói és hulladékfeldolgozói szektora versenyképességének növelése (a kiterjesztett gyártói felelősség elvén alapuló gyártói rendszerek hatékonyabb működése, a nyersanyagok hozzáférhetőségéhez kapcsolódó kockázatok csökkentése),
  • a másodlagos nyersanyagok visszaforgatása a gyártási folyamatokba (mely által csökken a függőség az elsődleges nyersanyagok importjától). 

A Bizottság honlapja szerint[vi] „A javasolt lépések hozzájárulnak ahhoz, hogy „bezáruljon a hurok” a termékek életciklusában a termékek nagyobb mértékű újrahasznosítása és újrahasználata révén, mely jótékony hatással lesz a környezetre és a gazdaságra is. A tervezett eljárások hozzájárulnak a nyersanyagok, termékek és hulladékok jelentette maximális érték ki- és felhasználásához, és elősegítik az energiamegtakarítást és az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentését. A javaslatok a termékek teljes életciklusát átfogják: a gyártástól a használaton át a hulladékgazdálkodásig, beleértve a másodlagos nyersanyagok piacát is.”

Az eddigi lineáris gazdasági szemlélet után tehát a fő hangsúly a „hurok bezáródására” került. Bár már az elmúlt évtizedben is fontos hangsúlyt kapott az életciklus-szemlélet, mely az egyes termékek teljes életciklusának (azaz a gyártási, használati és hulladékká válási folyamatainak) teljes környezetterhelését figyelembe vette; ez a lineáris modell „kunkorodik” a jövőben össze azáltal, hogy a jobb terméktervezés megkönnyíti a hulladékfeldolgozók munkáját, a hulladékfeldolgozásból származó másodlagos nyersanyagok jobb hasznosíthatósága, a gyártási folyamatokba való aktívabb visszaforgatása pedig kiemelt hangsúlyt kap.

A körforgásos gazdaság égisze alatt azonban nemcsak a jobb terméktervezés és a hatékonyabb hulladékgazdálkodás szerepel célkitűzésként, hanem a termékek használati fázisának tulajdonképpeni elnyújtása, meghosszabbítása is, melynek fontos eleme a termékek jobb javíthatósága, valamint kiemelten az újrahasználata is…

Tom Szaky, a Hulladék – tudatosan című könyvében egy nagyon jó ábrán szemlélteti a lehetőségeinket, így állítja fel a saját, 9 lépcsős hulladékpiramisát:

Leginkább fenntartható

Hulladék keletkezésének megelőzése

1.

Felhagyni a vásárlással

Nem kell új árut előállítani

2.

Használt áru vásárlása

3.

Tartós áru vásárlása

Csökken a hasznosíthatatlan végtermékek mennyisége

4.

Tudatos vásárlás

A létrejövő hulladék kezelése

5.

Újrafelhasználás

Cirkuláris megoldások

6.

Továbbhasznosítás

7.

Újrahasznosítás

8.

Szemétégetés

Lineáris megoldások

9.

Szemétlerakás

Legkevésbé fenntartható

Forrás: Tom Szaky: Hulladék – tudatosan, 2014 (9. fejezet, 139. oldal)

Újrafelhasználás alatt a szerző az újrahasználatot érti. Az újrafelhasználás szerinte a szemét mindhárom vonatkozását értéknek tekinti: az összetételét, a formáját és a használat célját is[vii]. Tipikusan ilyen eset, ha a Vaterán, Ebayen eladom a fényképezőmet, melyet megvesz valaki, aki továbbhasználja, fényképez vele.

Továbbhasznosítás alatt érti azt az esetet, amikor a formát és az összetevőket megtartjuk, de a felhasználási célt megváltoztatjuk[viii].  Ilyen tehát a monitorból cicaház esete.

Újrahasznosításról pedig akkor beszélhetünk Tom Szaky szerint, ha a terméknek csak az összetevőit tekintjük értékesnek, a formáját és a felhasználási módját azonban nem akarjuk megtartani[ix]. Ez az az eset, amikor például egy porszívót a hulladékfeldolgozó anyagfrakcióira bont, és azon frakciókat, melyek a termelésbe visszaforgathatók (pl. fémek), újrafelhasználására kerülnek, abból valamely iparág újra terméket készít.

Láthatjuk tehát, hogy a körforgásos gazdaság elmélete kiemelt célnak tartja a termékek aktívabb újrahasználatát. A körforgásos gazdaság megvalósításában tehát nem csak a gyártóknak és a hulladékfeldolgozóknak van feladatuk, hanem nekünk, fogyasztóknak is: a hulladékok keletkezésének megelőzésével, késleltetésével mi is aktívan hozzá tudunk járulni a célok eléréséhez!

 


[i]CircularEconomy: Closingtheloop - Cleartargets and toolsforbetterwaste management (https://ec.europa.eu/priorities/sites/beta-political/files/circular-economy-factsheet-waste-management_en.pdf)

[ii]Forrás: Proposalfor aDIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCILamendingDirectives 2000/53/EC onend-of-lifevehicles, 2006/66/EC onbatteries and accumulators and wastebatteries and accumulators, and 2012/19/EU onwasteelectrical and electronicequipment(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=COM:2015:593:FIN&from=EN)

 [iii] A resourceefficientEurpe - Flagshipinitiative of the Europe 2020 Strategy (http://ec.europa.eu/resource-efficient-europe/)

[iv] Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32013D1386&from=EN)

[v]Proposalfor aDIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCILamendingDirectives 2000/53/EC onend-of-lifevehicles, 2006/66/EC onbatteries and accumulators and wastebatteries and accumulators, and 2012/19/EU onwasteelectrical and electronicequipment(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=COM:2015:593:FIN&from=EN)

 [vi]https://ec.europa.eu/priorities/jobs-growth-and-investment/towards-circular-economy_en

[vii]Tom Szaky: Hulladék – tudatosan, 2014

[viii]Tom Szaky: Hulladék – tudatosan, 2014