CECED Magyarország Egyesülés

 
Facebook
Mosás és szárítás

Amit a mosógépekről tudni érdemes …. avagy egy háziasszony vallomása

Nemrégiben elromlott a mosógépem.. Kénytelen voltam alternatív megoldásokhoz folyamodni – például kézi mosás, ruhák elcipelése a barátnőmhöz, másnap visszarohanás értük, vizesen haza és otthon kiteregetni – és meg kellett állapítanom, hogy a mosógép is tipikusan egy olyan hűséges és nélkülözhetetlen társ a hétköznapokban, amit akkor értékel igazán az ember, ha valami miatt nélkülöznie kell..
Mivel sajnos a régi masina javíttatása nagyon sokba került volna, úgy döntöttem, hogy újat vásárolok. Tekintettel arra, hogy immár nyolc éve, hogy a „szakmában” (vagyis a fehérárusok között) dolgozom, elhatároztam, hogy „szakértőként” tudatosan körüljárom a lehetőségeket, és utána választom ki a legújabb „családtagot”.

 

Az első kérdés: mit mond az energia címke?

A nagyobb üzletekbe lépve látjuk, hogy széles a választék, ezért jó, hogy van egy támaszunk a döntésben: ez a minden készüléken kötelezően elhelyezett kis színes cédula, az energiacímke. Tavaly megújult, 2011 decembertől már csak az új energiacímkét szabad felhelyezni az újonnan forgalomba hozott gépekre. Fontos azonban tudni, hogy „forgalomba hozatal” alatt egy adott készüléktípus első darabjának az EU piacon bárhol történő első értékesítése számít, így a 2011 december 1-e előtt a piacon már megtalálható mosógépekre ez a szabály, vagyis az új címke kötelező használata még nem vonatkozik, azonban a gyártó döntése alapján ezen készülékek esetében is áttérhet az új címke használatára. Így jó ideig a régi és az új címke is megtalálható lesz még a boltokban.

A mosógépek új energiacímkéje tájékoztatást nyújt a mosógép energiaosztály-besorolásáról, az éves energiafogyasztásról kilowattórában (kWh), az éves vízfogyasztásról (liter), a centrifuga hatékonyságáról, a mosás és a centrifuga zajszintjéről (dBell), továbbá a készülék kapacitásáról kilogrammban meghatározva. Újdonság a korábbi címkéhez képest, hogy ezeket a tulajdonságokat nem feliratokkal jelzik, hanem piktogramok: így az új címke egységes és nyelvsemleges lett az Unióban. További újdonság, hogy a 3 kg névleges töltetnél nagyobb kapacitású készülékek mind legalább „A” hatékonysággal kell, hogy rendelkezzenek, így az új címkén a mosási hatékonyság már nem kerül feltüntetésre. Színes nyilak alkalmazásával különböztetik meg az energiahatékony-terméket a kevésbé hatékony terméktől: a sötétzöld jelöli a magas , a piros pedig az alacsony energiahatékonyságú terméket.

Az új címke 7 energiaosztályt különböztet meg: a legkevésbé hatékony a D energiaosztály, s ennél egyre hatékonyabbak a C, a B, az A, az A+, az A++ és az A+++. Ez utóbbi a leghatékonyabb készülék, amely jelenleg kapható.

 

 A választásom során elsődleges szempont volt, hogy minél magasabb  energia osztályba tartozó készüléket válasszak. Bár sajnos ma is sok helyről lehet még hallani (legutóbb egy mosógépes fórum hozzászólásai között is ezt olvastam), hogy ennek nincs jelentősége, nem ér annyival többet, amennyivel drágább, ez nem igaz. Egy mosógépet hosszútávra, átlagosan 7 évre vásárol az ember, és puszta matematika, hogy bebizonyítsuk, mennyi energiát lehet megtakarítani egy jobb készülékkel. Ha az A osztályú mosógép energiahatékonyságát tekintjük 100%-nak, akkor ehhez képest az A+ kategóriájú csak 88%-ot, az A++ kategóriájú 78%-ot, az A+++ pedig még ennél is gazdaságosabb.

 A 3 kg névleges kapacitásnál nagyobb teljesítménytől nagyobb, valamennyi mosógépnek legalább "A" osztályú mosási teljesítménnyel kell rendelkeznie. A mosási teljesítményt nem tüntetik fel a címkén.

Fontos adat, amit megtudhatunk az új energiacímkéről, az az energiafogyasztás és a vízfelhasználás. Míg a korábbi címke egy mosási ciklusra vonatkozó adatokat tartalmazott, addig az új címke mindkét esetben éves adatot közöl, tehát az éves energiafogyasztást és az éves vízfogyasztást. Ezeket évi 220 mosási ciklust alapul véve határozták meg. 

Ami a zajszintet illeti, az új címke már külön tartalmazza a mosási ciklus és a centrifuga zajkibocsátását.

A mosógépek energiacímkéjén:

piktogramok emelik ki az adott teljesítményt, illetve tulajdonságot:

éves energiafogyasztás kWh-ban

zajkibocsátás decibelben

centrifuga/szárítási hatékonysági osztály

kapacitás kilogrammban

éves vízfogyasztás literben

A centrifuga/szárítási hatékonysági osztály kiszámítása a következők alapján történik:

60 fokos pamut program teljes és részleges terhelésen

40 fokos pamut program részleges terhelésen

Bekapcsolva hagyott üzemmód és kikapcsolt üzemmód

Az éves vízfogyasztásra, ill. a centrifuga/szárítási hatékonysági osztályra vonatkozó értékek ugyanazon a mosási cikluson alapulnak, mint az energiafogyasztási adat.

 

Második kérdés: milyen programok legyenek a mosógépben?

Mindazonáltal, hogy ma már léteznek olyan mosógépek is, melyek extra képességekkel rendelkeznek (például találtam – bár egyenlőre csak az interneten – olyan gépet, melyet kifejezetten egyedülálló férfiaknak terveztek, három különálló betöltő nyílással előválogatható vele a szennyes és jelzi is, ha valamelyik megtelik, és hasonlóképpen rácsodálkoztam a szerelőnek hiba esetén sms-t küldő csodagépre is), úgy döntöttem, hogy amíg a magától kiteregető mosógép nem jelenik meg a piacon (ez ugyanis már rendkívül érdekelne), addig átlagosabb szempontokat veszek figyelembe és egyenlőre még vállalom, hogy magam hívom fel a szerelőt, ha esetleg erre szükség lesz.
Számomra fontos szempont, hogy a mosógépen legyen ún. gyors program. Sokszor előfordul, hogy átlagos vagy átlag alatti szennyezettségi fokú ruhákat mosok (ebben az esetben bőven megfelelő a rendszerint alacsony – 30-40 – hőfokon mosó 30 perces program, nem beszélve arról, ha idő szűkében nincs mód végigfuttatni egy normál 1,5-2 órás programot.
Feltétlenül fontos, hogy a mosógép minél több különleges programot tudjon a hagyományosan ma már szinte minden mosógépen megtalálható delikát (gyapjú ruhaneműk mosására alkalmas) programon kívül.
Ilyen különleges program például a „handwash” program is, melyben megmondom őszintén, először nem hittem, de aztán győzött a kísérletező kedv és a bátorság, és megérte. Hacsak nincs kifejezetten előírva a vegytisztítás egy ruhára, ezen a programon bármit kíméletesen ki tudok mosni, ráadásul 1 óra alatti időtartamon és a ruhák többségét még vasalni sem kell (egyes mosógépeken a handwash programhoz hasonló vasaláskönnyítő program található).
Tetszik még a sport program.. Ha valakinek sok a sportolásból származó szennyese, vagy gyakran szeretne sport cipőt mosni a mosógépben, annak ajánlani tudom, hogy ilyen képességgel rendelkező készüléket válasszon. Figyelem! A sport program sem alkalmas korcsonyacipő mosására! Akármilyen furcsa is ez a figyelmeztetés, tessék elhinni, konkrét eseten alapul: az egyik kollégám mesélte, hogy egy vevő reklamált, amiért a sport programba betett korcsolyacipő kitörte a mosógép ajtajának üvegét. Tudják, ahogy a mikroba nem tehetünk macskát, úgy mosógép sport programjába sem korcsolyát, sílécet..

Egyes mosógépeken található ún. féltöltet-program. Sokszor előfordulhat, főleg kis családoknál vagy egyedülállóak háztartásában, hogy lassan telik meg a mosógép, a már szennyes ruhákat viszont szeretnénk kimosni. Ennél a programnál azt kell tudni, hogy a vízmegtakarítást az öblítések számának korlátozásával, vagy alacsonyabb vízszint alkalmazásával biztosítja a program.
Ha valaki sokszor mos éjszaka, választhat éjszakai programot tudó mosógépet. Ennek lényege a csöndes működés, hiszen elmarad a centrifugálás. Fontos viszont tudni, hogy az öblítő-stop miatt a készülék ezen a programon több vizet használ fel.
A késleltetett indítás program is praktikus lehet, ezzel biztosítható ugyanis, hogy a mosógép épp akkor legyen kész, amikor az nekünk kényelmes (pl. amikor épp hazaérünk és elkezdhetünk teregetni), de ugyanez a program alkalmas annak beállítására is, hogy a készülék éjszaka, éjszakai áramfogyasztás mellett működjön.

Harmadik kérdés: centrifuga hatékonyság

Sok mosógépre ma már jellemző, hogy megadják, beállítják az egyes programokhoz tartozó centrifuga-programot is, melyben a fordulatszám rendszerint nem növelhető, de csökkenthető. Egy kímélő mosáshoz például maximum a nagyon alacsony fordulatszámú centrifuga az ideális, de az is lehet, hogy a program egyáltalán nem alkalmaz centrifugát. Általánosságban elmondható, hogy 800-as fordulatszámon kb. 70%, 1000-es fordulaton kb. 65%, 1200-ason kb. 58%, 1800-on pedig kb. 42% nedvesség marad a ruhákban. Sokan úgy gondolják, hogy 1000-1200 fordulatszám felett a centrifuga már káros a ruhákra, azokat kinyújtja, könnyebben elszakadnak. Ez nem igaz, a kulcs a megfelelő program kiválasztásában van, ezzel biztosítható, hogy a program által alkalmazott centrifuga-fordulatszámon a ruhák nem károsodnak. Fontos azt is megemlíteni, hogy aki a centrifugálás után szárítógépet használ, annak javasolt minimum! 1200-as fordulatszámon kicentrifugálni a ruhákat, hiszen ebben az esetben a szárítógép energiafelhasználása csökkenthető.

 

Negyedik kérdés: a méret igenis számít…

Magyarországon a lakások kis átlagmérete (panelek elterjedtsége) miatt sokkal keresettebbek a felültöltős mosógépek, mint más európai országban, ahol az elöltöltős gépeket vásárolják gyakrabban az emberek. A felültöltős gépek ugyanis keskenyebbek, kisebb helyre is beilleszthetők. Ha használati szempontból kell összehasonlítani a két típust, a legfontosabb különbség az, hogy a felültöltős gépek maximum 4,5-5kg ruha kimosására alkalmasak, míg elöltöltős társaik akár 6-7kg-ot is kimoshatnak (mindig figyeljük a maximális ruhatöltet információt), s ezáltal energia takarítható meg. Ugyanakkor a statisztikai adatok szerint nincs különbség az elromlás, meghibásodás terén.
E vallomás befejezéseként, kedves Olvasó, nyilván azt tartaná ideálisnak, ha megadnám, hogy konkrétan mely márkát és típust választottam végül, ezt azonban nem tehetem. De higgye, el, ha egy kicsit körülnéz a piacon és egy nagyobb szaküzletben végig sétál a kiállított mosógépek előtt, Ön is meg fogja találni a számára legkedvezőbb készüléket, hiszen hatalmas a választék.

Egy kis mosógép történet

Bár egyes adatok szerint már a XIX.század második felében megjelentek a mosógépek első típusai, a mosógépet valójában az ipari forradalom emelte a háztartási gépek közé. Általános elterjedéséről pedig csak a XX.század közepétől beszélhetünk.
Ami a mosógép-típusokat illeti, alapvetően három rendszer honosodott meg az egész világon: a keverőtárcsás (forgótárcsás), a lengőlapátos és a forgódobos rendszer.
A keverőtárcsás mosógép a háború után született Európában és a 70-es évek első felétől került Magyarországon is forgalomba. Ezzel a típussal csak mosni lehet, nincs fűtése és nem automatizálható. Előnye, hogy olcsó a többihez képest, hátránya, hogy a ruhát erősen igénybe veszi, koptatja. Kicsi a kapacitása, mindössze 1,5kg ruhát lehet vele mosni egyszerre. A vízfelhasználása is igen kedvezőtlen, 1kg ruhához 20 liter vizet használ.
A lengőlapátos mosógéptípusnak a ruhakapacitása nagy, 5-10kg ruhát lehet ki vele mosni, víz-, energia- és mosószer igénye közepes (ez a típus 1kg ruhához 15 liter vizet használ fel). Előnye, hogy a ruhakoptatása jelentéktelen. Nem igazán terjedt el Magyarországon. Amerikában, Angliában és Japánban népszerű ez a típus.
A forgódobos mosógép vált Európában és Magyarországon is a legelterjedtebb típussá. Ez a módszer a mosás ősi módját, a sulykolást utánozza (a parasztasszonyok annak idején a sulykolófával ütötték a szennyest, hogy tisztább legyen). A viszonylag lassan forgó dobban, amely oda-vissza mozgást végez, a dob belső palástján lévő bordák felemelik, majd újra beejtik a ruhaneműt az ugyancsak mozgásban lévő mosólúgba. A tisztítandó ruhaneműt tehát viszonylag erős, de más mosási módokhoz képest mégis kíméletes mechanikai hatás éri. Ennek a típusnak a legkedvezőbbek az energiafelhasználási és vízfelhasználási adatai is (itt például 1kg ruhához csak 8-10 liter vizet használ a gép).
Fontos fogalmak

félautomata mosógép: ez a típus rendszerint ugyanazt a műveletsort végzi, mint az automata társa, de vizet nem melegít

automata mosógép: minden műveletet önállóan végez, vizet melegít, mos és centrifugál

mosóautomata: az automata mosógéppel ellentétben ez nem centrifugál

„direct spray”: olyan speciális többlet-vízbevezetési rendszert jelent, mely felülről történő spriccelés eredményeként gyorsítja a ruha nedvesedését.

öblítő-stop: ez akár önálló programként, akár más program – pl. az éjszakai üzemmód program – részeként is szerepelhet, lényege, hogy a mosógép nem centrifugál, a ruhák az utolsó öblítő vízben maradnak

Egy kis statisztika[1]...
Átlagos mosógéphasználat Magyarországon 3 alkalommal hetente
13-14 kg ruhát hetente
8 évig egy mosógépet
automata mosógép háztartások 91%-ában van
a megkérdezettek 89%-a tudja, hogy meddig tart egy átlagos mosási program
18%-a tudja, hogy a készüléke mennyi energiát használ
51%-a tudja, hogy a készüléke mennyi vizet használ

 

ország[2] Felültöltős mosógép (%) Elöltöltős mosógép (%)
Magyarország7031
Horvátország2983
Lengyelország2675
Románia4060
Szlovákia7526
Szlovénia594

[1] A felmérést az Electrolux készíttette 300 háztartás megkérdezésével
[2] Alap: 1797 háztartás, a % azt mutatja, hogy ebből mennyien használják

 

 Mosógépek energiaosztályai

 

Energiaosztály

EEI (energiahatékonysági index)

A+++

EEI < 46

A++

 46 ≤ EEI < 52

A+

52 ≤ EEI < 59

A

59 ≤ EEI < 68

B

68 ≤ EEI < 77

C

77 ≤ EEI < 87

D

EEI ≥ 87

 EEI számítása: össze kell hasonlítani a mosógép súlyozott éves energiafogyasztását  normál 60 Co fokos pamutprogram esetében teljes és részleges töltet mellett és a normál 40 Co fokos pamutprogram esetében részleges töltet mellett, a szabványos éves energiafogyasztással.

EEI =(éves energiafogyasztás : szabványos éves energiafogyasztás) x 100

Az ecodesign szabályozás határozza meg, hogy 2011. december 1 óta nem lehet forgalomba hozni  A energiaosztálynál rosszabb hatékonyságú mosógépet, 2013. december 1-től pedig A+ osztályúnál rosszabbat.

A forgalomba hozatalt azonban egy adott terméktípus első darabjának első, az EU piacon bárhol történő értékesítésére kell vonatkoztatni! Tehát azok a készülékek, amelyek első darabját (típus alapján) már piacra helyezték az EU bármely tagállamában, azok később is maradhatnak a piacon.

 

 

Szárítás

A gyártók általában egy-két elöltöltős típust szárítógéppel kombinálnak, egy készüléken belül. Az ilyen kombinált mosó- és szárítógépek előnye, hogy helytakarékosak, nem kell külön teregetnünk, ami kis lakások esetében fontos szempont lehet. Természetesen, mint általában a kombi készülékeknek, a kényelmességnek megvan az ára. Például mindig csak a töltőmennyiség felét képesek megszárítani. Egy névlegesen 5 kg kapacitású gépben tehát 5 kg ruhát lehet mosni, de csak 2,5 kg-ot szárítani. Ez annyit jelent, hogy a mosás végén a fél ruhamennyiséget ki kell venni a gépből, majd az első adag szárítása után lehet csak a második adagot megszárítani. Megoldható a folyamatos mosás-szárítás, ha a mosó-szárító automatát a szárító kapacitásának megfelelően, 2,5 kg ruhával töltjük meg. Egy másik fontos szempont, hogy ezek a berendezések a szárításhoz legalább 100 liter vizet használnak, hiszen kondenzációval szárítanak.

Energiahatékonyabbak a külön szárítógépek.

De ne felejtse, a legtakarékosabb megoldás a szabad levegőn terítve szárítani a ruhákat, a Nap semmi mással nem pótolhatóan teszi illatossá a ruhát, ágyneműt…