
Nvidia vezetője csalódott az Egyesült Államok chip politikájában
Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója, éles kritikát fogalmazott meg az Egyesült Államok által Kínába irányuló fejlett számítástechnikai chip-exportokat korlátozó szabályokkal kapcsolatban. A Computex konferencián, amelyet Tajpejben, Tajvanon rendeztek, Huang kijelentette, hogy ezek a politikák a visszájára sültek el, és kifejtette, hogy az amerikai cégek számára hátrányos következményekkel járnak. A nyilatkozata néhány nappal azután hangzott el, hogy a Trump-adminisztráció bejelentette, teljesen eltörlik a Kínába irányuló exportkorlátozásokat, és más országok számára is megszorításokat vezetnek be.
A korlátozások, amelyeket Joe Biden elnöksége alatt hirdettek meg, heves ellenállást váltottak ki a technológiai cégektől, köztük az Nvidiától is. Az Egyesült Államok Trump első elnöki ciklusa alatt kezdett el exportkontrollokat alkalmazni a félvezetők terén, abból a félelemből kiindulva, hogy a katonai célokra felhasználható technológia a kínai kormányhoz köthető cégek kezébe kerülhet. A Biden-adminisztráció azonban jelentősen szigorította ezeket a korlátozásokat. Huang elmondása szerint Biden elnöksége alatt az Nvidia részesedése a kínai piacon 95%-ról 50%-ra csökkent, ami jól mutatja, hogy a korlátozások milyen hatással voltak a cég piaci pozíciójára.
Huang arra figyelmeztetett, hogy a korlátozások a kínai cégeket saját, hazai alternatívák felé terelték, ami végső soron a kínai iparba irányuló befektetések növekedéséhez vezetett. „Az alapvető feltételezések, amelyek a mesterséges intelligencia elterjedésére vonatkozó szabályozás megalkotásához vezettek, alapvetően hibásnak bizonyultak” – mondta az újságíróknak. Huang megjegyzései rávilágítanak arra az állandó vitára az Egyesült Államokban, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a globális üzleti érdekek, valamint a gazdasági és nemzeti biztonsági szempontok között, különösen a Kínával feszültségekkel teli háttérben.
Donald Trump elnök, aki széles körű kereskedelmi vámokat vezetett be, bár a vállalkozói csoportok ellenállásával szembesült, vegyes megközelítést alkalmazott a technológiai ipar irányában is, amelyből kritikus támogatást kapott a tavalyi újraválasztási kampány során. A Biden-korszak legszélesebb körű szabályozásának eltörlése elősegítette az AI-üzletek létrejöttét olyan cégek között, mint az Nvidia és Szaúd-Arábia, amelyről Trump közelmúltbeli közel-keleti látogatása során számoltak be.
Ugyanakkor a Fehér Ház más módon szigorította a korlátozásokat, megtiltva amerikai cégek számára, hogy fejlett technológiát értékesítsenek számos új vállalatnak, főként Kínából. A múlt hónapban a Kereskedelmi Minisztérium bejelentette, hogy új engedélyezési követelményeket vezet be bizonyos Nvidia chipek exportjára vonatkozóan. A minisztérium azt is jelezte, hogy a Biden-korszak szabályozásait a saját megközelítésével kívánja felváltani, és nemrég figyelmeztette az amerikai cégeket, hogy a Huawei chipek használata megsértheti az amerikai szabályokat.
Peking azóta visszautasította ezt a lépést, azt állítva, hogy az Egyesült Államok aláássa a hónap elején Svájcban megkötött kereskedelmi megállapodás kereteit. Az OpenAI szerint a „világ legnagyobb tervezőjével” való partnerség lehetővé teszi számukra, hogy újragondolják, mit is tud egy számítógép. Abi Overland kijelentette, hogy a technológia „káros” hatással van a kreatív szektorra, amely szintén megérdemli a figyelmet. Néhány elemző kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a befektetések végső soron valóban olyan magasak lesznek-e, mint azt sokan remélik. A cég új lehetősége a népszerű keresőmotorjában a mesterséges intelligencia cégeivel való verseny közepette érkezik, míg a Sag-Aftra azt állítja, hogy a népszerű videójáték technológiát használt az emberi szereplők helyettesítésére.

