Egy rizses tréfa árba került egy japán miniszternek
Taku Eto, Japán mezőgazdasági minisztere nemrégiben olyan megjegyzéseket tett, amelyek felháborodást váltottak ki a közvéleményből, és végül a lemondásához vezettek. Eto arra utalt, hogy soha nem kellett rizst vásárolnia, mivel támogatói „bőségesen” ajándékoznak neki belőle. Ezzel a kijelentéssel viccelődött, azonban a helyzet komolysága, amely a japán gazdaságot érinti, nem tette lehetővé, hogy bárki is ne vegye komolyan a szavait. Japán jelenleg évtizedek óta tapasztal először megélhetési válságot, amely különösen a rizs árának emelkedésében mutatkozik meg. Az elmúlt évben a rizs ára több mint megduplázódott, és az importált fajták is egyre ritkábbak.
Eto bocsánatot kért, mondván, hogy „túllépett” a megjegyzéseivel, és lemondott, miután az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba ellene. Az ő távozása újabb csapás a Shigeru Ishiba vezette kisebbségi kormány számára, amely már így is csökkent népszerűséggel küzdött. Japánban a rizs különösen érzékeny téma, hiszen a múltban a rizshiányok politikai válságokat okoztak. Például 1918-ban a rizs árának drasztikus emelkedése kormányt döntött meg.
A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a közvéleményben tapasztalható düh és elégedetlenség közvetlen hatással volt a miniszterelnök támogatottságára. Memori Higuchi, egy fiatal édesanya Yokohamából, aki most kezdett el gondolkodni a családja étkezési szokásain, elmondta, hogy a jó minőségű ételek elengedhetetlenek a posztpartum felépüléséhez, és hogy lánya hamarosan elkezdi a szilárd ételeket fogyasztani. Higuchi arra figyelmeztetett, hogy ha az árak tovább emelkednek, akkor kénytelenek lesznek csökkenteni a rizs mennyiségét, amit ők fogyasztanak.
Kunio Nishikawa, az Ibaraki Egyetem mezőgazdasági közgazdásza szerint a helyzet a kereslet és kínálat egyszerű törvénye alapján alakult ki, de úgy véli, hogy a kormány hibás becslései okozták a válságot. Azt állítja, hogy a kormány eddig szorosan együttműködött a mezőgazdasági szövetkezetekkel, hogy szabályozza a rizs termelését, ám 1995 óta, amikor a jogszabályt eltörölték, a minisztérium csak a kereslet becslésével foglalkozott. 2023-ra és 2024-re a kormány 6,8 millió tonnás keresletet becsült, míg a valós kereslet 7,05 millió tonna volt. A turisták számának növekedése és a pandémia utáni étteremlátogatások emelkedése is hozzájárult a kereslet növekedéséhez, ám a tényleges termelés ennél is alacsonyabb volt, mindössze 6,61 millió tonna.
A rizstermelők évek óta nem tudtak elég pénzt keresni, mondja Kosuke Kasahara, aki generációk óta foglalkozik mezőgazdasággal. Elmondása szerint 60 kilogramm rizs termelésének költsége körülbelül 18 500 jen, míg a helyi szövetkezet tavaly 19 000 jent kínált érte. A kormány korábban pénzügyi ösztönzőket kínált a településeknek, hogy csökkentsék a rizstermelést, ám ez a tendencia az utóbbi években megváltozott. Az újabb, fiatalabb gazdák sokszor másfajta rizst termelnek, amelyet például sake gyártására vagy állati takarmányként használnak.
Miközben a rizs ára emelkedik, a kormány próbálja enyhíteni a helyzetet: márciusban néhány vészhelyzeti rizsrezervát árvereztek el, hogy csökkentsék az árakat. Japánban a rizs stratégiai tartalékok között szerepel, amelyet általában természeti katasztrófák idején aktiválnak, de most először 25 év alatt importálnak rizst Dél-Koreából. A miniszterelnök jelezte az amerikai rizs importjának lehetőségét is, miközben a kormány a Washingtonnal folytatott kereskedelmi megállapodásról tárgyal.
Higuchi és más vásárlók azonban kétségeiknek adtak hangot, hogy a külföldi rizs megvásárlását preferálják. Úgy vélik, hogy a japán gazdáknak nyereségesen kell tudniuk termelniük, és a helyi termelés fenntartása elengedhetetlen. Az idősebb gazdák szerint a mezőgazdaság közösségi tevékenység, és ha hagyják, hogy a fiatalabb termelők csődbe menjenek, a vidéki területek is tönkremennek. A helyzet érzékeny politikai téma, különösen a közelgő nemzeti választások fényében, ahol a gazdák és a fogyasztók egyaránt fontos szereplők.
Ezeket is érdemes megnézni
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megállapodott az autók és fémek vámcsökkentéséről
A milliárdos különös érdeklődése a Royal Mail iránt
