
Hajófelvétel rögzíti a Titan tengeralattjáró robbanását
A 2023 júniusában bekövetkezett tragédia, amely az Oceangate Titan nevű mélytengeri járművét érintette, sokkolta a világot. Az események hátterében álló részletek most előtérbe kerültek egy új dokumentumfilm révén, amely betekintést nyújt a tragédia körülményeibe, és feltárja a Titan elvesztésének pillanatait. A Titan, amely a híres Titanic roncsának megtekintésére készült, körülbelül 90 perccel a merülés megkezdése után robbant fel, ezzel az öt ember azonnali halálát okozva a fedélzetén.
A jármű utasai, akik több mint 250 ezer dollárt fizettek a merülésért, közöttük volt Stockton Rush, az Oceangate vezérigazgatója, brit felfedező Hamish Harding, a tapasztalt francia búvár Paul Henri Nargeolet, valamint a brit-pakisztáni üzletember Shahzada Dawood és 19 éves fia, Suleman. A tragédia előzményei és a Titan tervezési problémái már régóta aggasztották a mélytengeri szakértőket, akik korábban figyelmeztették a közvéleményt a jármű kockázataira. A dokumentumfilm, amelyet a BBC készített, bemutatja, hogy a Titan építéséhez használt szénszálas anyag már egy évvel a végzetes merülés előtt elkezdett szétesni.
A merülést támogató hajón készült felvételek rávilágítanak a tragédia kulcsfontosságú pillanataira. Wendy Rush, Stockton Rush felesége, aki szintén az Oceangate igazgatója volt, a számítógép előtt ülve figyeli a Titan merülését. Amikor a Titán elérte a 3300 méteres mélységet, egy hangot hallottak, ami úgy tűnt, mint egy ajtó csapódása. Wendy ekkor megkérdezte a hajón tartózkodó Oceangate munkatársait, hogy mi volt az a hang. Ezt követően azonban egy üzenetet kapott a Titan fedélzetéről, amely arról tájékoztatta, hogy a jármű két súlyt ledobott, ami miatt tévesen azt hitte, hogy a merülés a tervek szerint halad. A valóságban azonban a zaj a Titan robbanását jelezte.
A nyomozás során a USCG (Egyesült Államok Parti Őrsége) megállapította, hogy a Titan soha nem esett át független biztonsági értékelésen, ami jelentős aggályokat vetett fel a jármű tervezésével kapcsolatban. A Titan fő testéhez, amely a utasok ülőhelyét foglalta magában, különböző rétegekből készült szénszálat használtak, ami megbízhatatlan volt a nagy nyomás alatt. Az ilyen anyagoknál gyakori probléma, hogy a rétegek elválhatnak egymástól, amit delaminációnak neveznek. A USCG szakértői úgy vélik, hogy a Titan már a 80. merülésénél elkezdett szétesni, és a járművet követő három további merülés során, köztük a végzetes Titanic merülés előtt, a jármű kockázatos állapotban volt.
A tragédia után a Titan szétszóródott roncsait az Atlanti-óceán fenekén találták meg. A nyomozás során a USCG beszámolt arról, hogy Stockton Rush ruháit, üzleti kártyákat és a Titanic matricáit is találták a törmelék között. A tragédiában érintett családok, mint például Christine Dawood, aki férjét és fiát vesztette el, mélyen megélték a veszteséget, és úgy vélik, hogy az életük örökre megváltozott.
Az Oceangate válasza a BBC-nek azt hangsúlyozta, hogy mély részvétüket fejezik ki az áldozatok családjának, és azóta leállították működésüket, hogy teljes mértékben együttműködjenek a vizsgálatokkal. Az ügyben már számos magánjogi keresetet is benyújtottak, és a jövőben esetleg büntetőeljárások is várhatóak. A USCG végső jelentését a nyomozás eredményeiről később a közeljövőben közzéteszi, amely célja, hogy feltárja a tragédia okait, és megakadályozza, hogy hasonló katasztrófák újra bekövetkezzenek.

