Trump sűrű hete a békeközvetítés jegyében: mi rejlik a háttérben?

Az elmúlt héten a világpolitika színpadán zajló események, különösen a Donald Trump vezette Egyesült Államok diplomáciájának felgyorsult dinamikája, emlékeztetnek arra, amit Vlagyimir Iljics Lenin korábban megfogalmazott: „Vannak évtizedek, amikor semmi nem történik; és vannak hetek, amikor évtizedek történnek.” Trump, aki mindig is azt hirdette, hogy Amerika érdekeit helyezi előtérbe, most a világ különböző tájain tett látogatásaival és megállapodásaival mutatott be olyan diplomáciai aktivitást, amely sokakat meglepett.

A héten Trump több fontos üzleti megállapodást kötött a Perzsa-öböl térségében, feloldotta a szankciókat Szíriával szemben, tárgyalt egy amerikai állampolgár Hamasz általi elengedéséről, és leállította a Houthi harcosok ellen irányuló katonai támadásokat Jemenben. Ezen kívül drasztikusan csökkentette az amerikai vámokat Kínával szemben, utasította Ukrajnát, hogy tárgyaljon Oroszországgal Törökországban, és folytatta a csendes tárgyalásokat Iránnal a nukleáris megállapodás érdekében. Mindezek a lépések egy héten belül zajlottak, és sokakat lenyűgöztek, hiszen a diplomáciai aktivitás ilyen mértékű koncentrációja rendkívüli ritkaság.

Miközben Trump a szaúdi vendéglátók dicséreteit hallgatta, több milliárd dolláros befektetési megállapodásokat írt alá, amelyeket a Fehér Ház 600 milliárd dollárra becsült. Diplomáciai körökben azonban sokan megkérdőjelezték a megállapodások valódi értékét, mondván, hogy a show fontosabb volt, mint a tartalom. Trump beszédében nem említette a kollektív cselekvést vagy a többoldalú együttműködést, ami a globális felmelegedés, a demokrácia vagy az emberi jogok védelmét illeti. E helyett világossá tette, hogy elutasítja a nyugati intervencionizmust, amely szerinte inkább ártott, semmint segített a régió országainak.

A héten a Trump-adminisztráció viselkedése a Pakisztán és India közötti konfliktus kapcsán is megmutatta a megközelítéseket. A múltban az Egyesült Államok gyakran közvetített a két nukleáris hatalom között, de most a Fehér Ház kezdetben óvatos volt a beavatkozásban. Később azonban Trump és külügyminisztere is nyomást gyakoroltak a felekre, hogy csökkentsék a feszültséget. Amikor a tűzszünetet bejelentették, Trump azt állította, hogy az amerikai diplomácia közvetítette a megállapodást, de ezt az indiai diplomaták határozottan cáfolták.

A Trump-kormányzat külpolitikájának középpontjában egyre inkább Trump személyes döntései állnak, ami megkérdőjelezi a hagyományos kormányzati struktúrák szerepét. Például a közelmúltban Trump találkozott Szíria új elnökével, Ahmed al-Sharaával, és feloldotta a szankciókat, ami sok diplomatát meglepett. E lépés mögött a mérlegelés és a kormányzati diskurzus hiánya állt, amely sok esetben nem mindig vezetett pozitív eredményekhez.

A kereskedelmi politikája is sok kérdést felvetett. Az utóbbi hetekben Trump a kínai vámok drasztikus emelésével fenyegetett, ám most hirtelen csökkentette azokat, ami újabb példája a „megállapodás művészetének”, amely gyakran a maximális követelések felállításával, majd a tárgyalások során való engedményekkel valósul meg.

A Trump-adminisztráció Oroszország-Ukrajna konfliktusában is mutatott ellentmondásos lépéseket. Miközben a nyugati vezetők, köztük Emmanuel Macron, tűzszüneti követeléseket fogalmaztak meg, Trump hirtelen a közvetlen tárgyalások irányába terelte a diskurzust, ami újabb zavart keltett a diplomáciai körökben. Diplomáciával kapcsolatos döntései sokszor nem tűnnek koherensnek, és felmerül a kérdés, hogy vajon tisztában van-e a saját céljaival.

Ez a hét tehát tele volt meglepetésekkel, de a világpolitikai helyzet alapvető problémái továbbra is fennállnak. A konfliktusok, mint például a gázai helyzet vagy a háború Ukrajnában, oldatlanok maradtak. Trump célja, hogy normalizálja Izrael és Szaúd-Arábia kapcsolatát, távolinak tűnik, míg a globális piaci instabilitás továbbra is aggasztó probléma. Az elkövetkező időszakban kérdéses marad, hogy Trump mennyire tudja sikeresen irányítani a globális diplomáciát, és hogy valóban képes-e a kereskedelmet a háború helyett a prioritásává tenni.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clyv789ejgxo