Az élet lehetősége más bolygókon és a jövőnk szempontjai
Az űrkutatás terén mindig is voltak olyan felfedezések, amelyek nem csupán a tudományos ismereteket bővítették, hanem mélyebb hatással voltak az emberi pszichére is, mivel rávilágítottak a világmindenség méreteire és az ember helyére benne. Ilyen mérföldkő volt, amikor először készültek képek a Földről az űrből. Most pedig egy újabb izgalmas pillanat közeleg, amely a más világokon lévő élet felfedezésének lehetőségét veti fel. A K2-18b nevű bolygónak a légkörében olyan gáz nyomaira bukkantak, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által termelődik. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászat Intézetének professzora, aki a felfedezést végző csapat élén áll, úgy nyilatkozott, hogy ez a felfedezés alapvető kérdésekre adhat választ, és nem messze vagyunk attól, hogy megértsük, valóban létezik-e élet más világokon.
A felfedezés természetesen újabb kérdéseket vet fel: ha valóban találunk életet egy másik világon, hogyan fog ez megváltoztatni minket, embereket? Őseink már régóta meséltek az égen élő lényekről. A 20. század elején például a csillagászok egyenes vonalú formákat véltek felfedezni a Mars felszínén, ami arra ösztönözte őket, hogy azt feltételezzék, hogy a bolygó egy fejlett civilizáció otthona lehet. Ez az elképzelés pedig egy hatalmas sci-fi kultúrát indított el, amelyben repülő csészealjak és kis zöld idegenek szerepeltek. Az egykori nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet gerjesztették, így az űrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták.
Ma, évtizedekkel később, a legújabb felfedezések nem a Marsról vagy a Vénuszról, hanem egy távoli csillag körül keringő bolygóról, több száz trillió mérföldnyire tőlünk érkeztek. A NASA kutatásai során a Marsra összpontosítottak, de 1992-ben megtalálták az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett, ami megváltoztatta a fókuszt. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, amelyek közül sok gázóriás, mint például a Jupiter és a Szaturnusz, míg mások túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz támogathassa az életet. Azonban sok bolygó található az úgynevezett „Aranyhajzónában”, ahol a távolság „éppen megfelelő” az élet támogatásához.
Madhusudhan professzor szerint a galaxisunkban ezernyi ilyen bolygó lehet. Ahogy a tudósok felfedezték ezeket az exobolygókat, eszközöket fejlesztettek ki a légkörük kémiai összetételének elemzésére. A céljuk lenyűgöző volt: a távoli világok légkörén átszűrődő csillagfény apró mennyiségét kellett megvizsgálniuk, hogy az életre utaló kémiai jeleket, az úgynevezett biosignaturákat felfedezzék. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a K2-18b bolygón felfedezte a gázokat, a valaha épített legfejlettebb űrteleszkóp, és 2021-es indítása óta új reményekkel töltötte el a tudósokat, hogy az élet felfedezése immár a mi elérhetőségünkbe került.
Bár a JWST határokba ütközik, és nem tudja észlelni a Földünknél kisebb, vagy a szülőcsillagukhoz túl közel keringő bolygókat, a NASA új tervekkel is rendelkezik, amelyek segítségével a jövőben felfedezheti a hasonló bolygók légkörét. Az 2030-as években várható Habitable Worlds Observatory (HWO) képes lesz a Földhöz hasonló bolygók légkörét megfigyelni és mintákat venni. Ezen kívül az Európai Déli Obszervatórium (ESO) rendkívül nagy teleszkópja, amely a chilei sivatag éjszakai égboltját figyeli, szintén hozzájárul a felfedezésekhez.
Madhusudhan professzor reméli, hogy két év múlva elegendő adatot tud felmutatni ahhoz, hogy bizonyítani tudja a biosignaturák létezését a K2-18b körül. Azonban, még ha sikerül is ezt elérnie, a világ nem fog ünnepelni a más világokon lévő élet felfedezése miatt. Sokkal inkább egy új tudományos vita kezdődik, amely megkérdőjelezi, hogy a biosignaturát nem élő módon is elő lehet-e állítani. A tudományos konszenzus várhatóan fokozatosan elmozdul a más világokon lévő élet valószínűsége felé, ahogy egyre több adat gyűlik össze.
A tudományos közösség számára a más világokon lévő élet felfedezése nemcsak az ismeretek bővülését jelenti, hanem a humánum helyének újragondolását is a világmindenségben. A felfedezések arra késztetnek minket, hogy újragondoljuk, mit jelent embernek lenni, és milyen kapcsolatban állunk a körülöttünk lévő világgal. Ahogy a tudósok folytatják a kutatást, az emberiség helye a kozmoszban egyre inkább megkérdőjeleződik, és ez a változás mély hatással lehet a társadalomra, az identitásunkra és a jövőnkre.
Ezeket is érdemes megnézni
Skorpió horoszkóp: mit hoz a jövő számodra?
Hogyan segíthetünk a gyermekkori dadogás leküzdésében?
