Ivóvízhiány fenyeget 10 év alatt új tározók nélkül, figyelmeztet a miniszter

Anglia a következő évtizedben ivóvízhiánnyal nézhet szembe, ha nem építenek új tározókat – figyelmeztetett egy miniszter, miután a kormány bejelentette, hogy felgyorsítja két víztározó projekt tervezési folyamatát. A hírek szerint a helyi ellenállások figyelmen kívül hagyása népszerűtlen lehet, és a tározók megnyitásáig még több mint egy évtized is eltelhet. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a háztartások vízfogyasztásának csökkennie kell a vízellátás biztosítása érdekében, különösen a növekvő népesség és a fokozódó hőmérsékletek mellett.

A kormány bejelentése értelmében a javasolt Fens-tározóról Cambridgeshire-ben és a Lincolnshire-i tározóról Steve Reed környezetvédelmi miniszter fog dönteni, nem pedig a helyi hatóságok. Emma Hardy, a vízügyi miniszter kifejtette, hogy a tervezési folyamat felgyorsításával a bürokratikus akadályokat igyekeznek eltüntetni. A BBC Breakfast műsorában azt mondta: „Ez nagyon fontos, mert ha nem építjük meg a tározókat, akkor a 2030-as évek közepére elfogyhat az ivóvízünk.”

A Cambridgeshire-i és Lincolnshire-i tározók várhatóan 2036-ban és 2040-ben készülnek el. Dr. Glenn Watts, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának víztudományi igazgatója hozzátette, hogy ezek a tározók nagyobb ellenállást biztosítanak a jövőbeli aszályokkal szemben egy olyan területen, ahol már most is magas a vízigény. A tározók segíthetnek a szárazság hatásainak csökkentésében azzal, hogy a csapadékos időszakokban felhalmozzák a felesleges csapadékot. A Meteorológiai Szolgálat előrejelzései szerint a klímaváltozás következtében a nyarak forróbbak és szárazabbak lehetnek, ami a jövőben növelheti a szárazságok kockázatát. Ezen előkészületek különösen aktuálisak voltak az idei rendkívül száraz tavasz után. Az Északnyugat-Angliában hivatalosan is aszály van, az Environment Agency pedig figyelemmel kíséri a helyzetet más régiókban is.

A növekvő kereslet, amely új házakból, adatközpontokból és más szektorokból származik, tovább szoríthatja a vízellátást, de Angliában 1992 óta nem épült új nagy tározó. Tavaly a kormány és a vízszolgáltatók bejelentették, hogy kilenc új tározó építését tervezik 2050-ig, amelyek összesen napi 670 millió liter plusz vizet tudnának biztosítani. Ezen kívül a Hampshire-i Havant Thicket tározó projekt már folyamatban van, és várhatóan 2031-re készül el. A kormány azt is kijelentette, hogy jogszabályt kíván benyújtani, amely automatikusan „nemzeti jelentőségűvé” nyilvánítaná a másik hét javasolt tározót, így a végső döntés a nemzeti kormány kezébe kerülne.

David Porter, a Polgári Mérnökök Intézetének alelnöke hangsúlyozta, hogy a víztározó projektek rendkívül összetett infrastrukturális fejlesztések, amelyek megvalósítása lassú folyamat. A vízipar üdvözölte a bejelentést, David Henderson, a Water UK vezérigazgatója a BBC Newsnak elmondta, hogy „abszolút elengedhetetlen, hogy most építsük meg ezeket a tározókat. Ha nem kezdjük el most, akkor tíz évet várunk, és még drágább lesz, így nem halogathatjuk tovább a döntést.”

Azonban a tározók építése nem olcsó, még a felgyorsított tervezési folyamatok mellett sem, ami végső soron a fogyasztói számlákra is hatással lehet. Ráadásul a tározók megépítése sem történik gyorsan, és az elkövetkező évtizedben nem várható új nagy tározó befejezése. Néhány szakértő kiemeli, hogy a tározók nem jelentenek minden problémára megoldást, és figyelmeztetnek arra, hogy a vízhasználatunk kezelésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felmelegedő klímában. „Teljes körű reformra van szükség a vízhasználatunk terén, hogy megszüntessük a szivárgásokat, csökkentsük a pazarlást és tároljuk a vizet ott, ahol esik” – mondta Hannah Cloke professzor, a Readingi Egyetem szakértője.

A helyi közösségek, különösen azok, akiknek otthonait és földjeit el kell bontani a tározók miatt, nem feltétlenül fognak örülni a projekteknek. Kevin Grecksch, az Oxfordi Egyetem munkatársa szerint a kormány döntése, hogy a „nemzeti jelentőségű infrastrukturális” úton gyorsítja a folyamatot, nagyon rossz, és a közvélemény haragját válthatja ki. David Porter viszont hangsúlyozta, hogy a döntéseket a közjó érdekében kell meghozni, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a helyiek véleményét, de ha a döntéshozó úgy látja, hogy a projekt a helyes irány, akkor meg kell találni a módot a tervek megvalósítására. A kormány bejelentésére reagálva Victoria Atkins, az árnyék-környezetvédelmi miniszter a Munkáspárt mezőgazdasági és bevándorlási politikáját tette felelőssé a vízellátásra nehezedő nyomásért, hozzátéve, hogy a korábbi konzervatív kormány egy átfogó tervet hagyott hátra a mezőgazdasági biztonság megőrzésére.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy8dv6l2jlzo