Svéd város büntetést kapott a környezetvédelmi célok elmaradása miatt

Gothenburg, Svédország második legnagyobb városa, az utóbbi években kiemelkedő lépéseket tett a fenntarthatóság érdekében. A város 2022-ben a világ első helyi önkormányzataként felvett egy úgynevezett fenntarthatósághoz kapcsolódó kölcsönt (SLL), amely egy olyan finanszírozási forma, amely a kölcsönvevő és a bankok közötti megállapodás alapján évente meghatározott környezeti és társadalmi javulásokat céloz meg. Gothenburg négy fő területet határozott meg, amelyekre fókuszálni kíván: a megújuló energiaforrások használatának növelése a város fűtési termelésében, az önkormányzat járműflottájának elektromosra váltása, az önkormányzati tulajdonú épületek, például kórházak és iskolák energiafogyasztásának csökkentése, valamint a város legszegényebb környékeinek fejlesztése.

A város célja, hogy az évenkénti javulási szintek elérésével 0,1%-os kedvezményt kapjon a kölcsön éves díjából, ami körülbelül 100,000 koronát, azaz 10,500 dollárt vagy 8,000 fontot jelent. Ha azonban bármelyik célt nem sikerül elérni, a városnak büntetést kell fizetnie, amely ugyancsak a megcélzott összeg. Gothenburg az előző két évben elkerülte a pénzügyi büntetéseket, de a 2024-re vonatkozó legfrissebb adatok alapján kiderült, hogy nem sikerült teljesítenie a megújuló energiaforrásokra való átállás célját, így 150,000 koronás büntetésre számíthat. Ennek ellenére a város kedvezményeket élvez a másik két területen elért javulások miatt, és bár a járműflotta elektromosra váltásának célját nem sikerült elérnie, a büntetés mértéke nem volt elegendő ahhoz, hogy pénzbírságot kapjon.

Fredrik Block, a Gothenburg város portfóliómenedzsere elmondta, hogy a helyi hatóság szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasan kell célozni, hogy az egész szervezet törekedjen erre a célra. Nem haladunk olyan gyorsan, ahogy vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk, hogy 2030-ra közel karbonmentessé váljunk.” Block hangsúlyozta, hogy nem a pénzért csinálják ezt, hanem hogy bemutassák a város fontos munkáját és az évenkénti előrehaladást. „Meg akarjuk mutatni a világnak, hogy mik a problémák, és mik a jó dolgok.”

A város legszegényebb területeinek fejlesztését és a célok teljesülését éves lakossági felmérések alapján mérik. A lakosokat arról kérdezik, hogy mit gondolnak az adott terület biztonságáról és tisztaságáról. A legfontosabb kezdeményezések közé tartozik a lakhatás biztonságának növelése, a megfigyelőkamerák számának növelése, valamint a rendőri jelenlét fokozása a bűncselekmények megelőzése érdekében olyan területeken, mint Hjallbo és Biskopsgården, ahol magas a bűnözési arány és a munkanélküliség, valamint jelentős bevándorló populáció található. A Framtiden nevű közszolgáltató, amely végül a Gothenburg város tulajdonában áll, komolyan veszi a fejlesztési munkát. „Ezeknek a sebezhető területeknek a többségében mi vagyunk a lakások többségi tulajdonosai” – mondta Lars Bankvall, a kutatási és fejlesztési igazgató.

Faduma Awil, egy szociális munkás, aki most karrier-tanácsadást nyújt egy foglalkoztatási központban Gothenburgban, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megnövekedett kamerák és rendőri jelenlét rossz üzenetet közvetít a város szegényebb területein élő fiatalok számára. „Mit fognak gondolni a gyerekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd környéken nincs egy sem? Hogyan fognak érezni, amikor folyamatosan nézik őket a rendőrök?” – tette fel a kérdést. Awil nem hiszi, hogy a lakossági felmérések hatékonyak vagy pontosak, és úgy érzi, hogy a város aránytalanul sok energiát fektet a környezeti célokba, miközben a hátrányos helyzetű területek javítása háttérbe szorul.

Az SLL megkötése egy rendkívül összetett és szigorú folyamat, amely a Gothenburg városának egy évébe telt, és hat nagy északi bankot vontak be. A Bloomberg pénzügyi hírügynökség adatai szerint a globálisan kibocsátott SLL-ek száma 2023-ban 56%-kal csökkent. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója elmondta, hogy a bank elutasított olyan potenciális SLL kölcsönkérőket, akiknek a céljai nem voltak elég ambiciózusak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az SLL-ek kihívást jelentenek a cégek és helyi hatóságok számára, akik sikeresen megszerzik azokat.

A Gothenburg városának jelenlegi környezeti és társadalmi céljai 2030-ig terjednek. Fredrik Block szerint a részletes éves SLL jelentések bemutatják a potenciális jövőbeni befektetőknek, hogy milyen különbséget jelenthet a pénzük. „A bankok szeretnek pénzt adni fenntartható városoknak, ezért a SLL jelentéseink keretében bemutatott előrehaladásunk teszi vonzóvá a várost a befektetők számára” – mondta Block. A Gothenburg jövője tehát a fenntarthatóságra és a társadalmi igazságosságra tett erőfeszítéseken múlik, amelyek megvalósítása nemcsak a város, hanem a benne élő emberek jövőjét is formálja.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yx1rl8dk2o