Titanic felfedezések: új részletek a hajó utolsó óráiról
A Titanic története a világ egyik legismertebb tengeri katasztrófája, amely 1912 áprilisában következett be, amikor a híres óceánjáró jéghegynek ütközött és elsüllyedt. A tragédiában körülbelül 1500 ember vesztette életét, és a katasztrófa óta számos kutatás és elemzés próbálta megérteni a történteket. Most azonban egy új, részletes digitális elemzés révén újabb felfedezésekre bukkantak a Titanic utolsó óráival kapcsolatban. A kutatók egy teljes méretű digitális 3D-s másolatot készítettek a hajóról, amely megmutatja, hogyan szakadt két részre a Titanik, miközben süllyedt a jéghegy ütközését követően.
A kutatás során a hajó egyes részeit, például a kazánházat is részletesen megvizsgálták, amely megerősítette a túlélők beszámolóit arról, hogy a mérnökök az utolsó pillanatokig dolgoztak, hogy a hajó világítása működjön. Az új digitális térképzés különösen izgalmas, mivel a Titanic roncsát 3800 méter mélységben található, jéghideg Atlanti-óceánban található, és a kutatók víz alatti robotokat használtak a hajó feltérképezésére. A kutatás során több mint 700,000 képet készítettek, amelyekből létrehozták a „digitális ikertestvért”, amelyet a BBC News 2023-ban mutatott be.
A Titanic roncsának méretéből adódóan a mélyvízi felfedezések sokszor csak ízelítőt nyújtanak a hajó állapotáról. A digitális másolat viszont lehetővé teszi, hogy a Titanic teljes, részletes képét láthassuk. Az orr rész még mindig álló helyzetben fekszik a tengerfenéken, mintha a hajó továbbra is az útját járná, míg a tat része 600 méterre található egy összezúzott fémhalom formájában. Az orr és a tat közötti távolságot a hajó süllyedésekor keletkezett károk okozzák, amikor a hajó a tengerfenékre csapódott.
A legújabb térképezési technológia új lehetőségeket teremt a Titanic tanulmányozásában. A kutatók a hajó állapotát egy bűnügyi helyszínhez hasonlítják, ahol a bizonyítékokat a helyszín kontextusában kell vizsgálni. A digitális másolat révén a szakértők közelről is megvizsgálhatják a roncs részleteit, például egy porthole-t, amelyet valószínűleg a jéghegy törött össze. Ez összhangban van a túlélők beszámolóival, miszerint a jég beáramlott a kabinokba a becsapódáskor.
A kutatók külön figyelmet fordítottak a Titanic hatalmas kazánházaira is, amely a hajó orrában található, pont ott, ahol a hajó ketté tört. A túlélők elmondása szerint a hajó világítása még az utolsó pillanatokban is működött, és a digitális másolat szerint a kazánok némelyike bemélyedt, ami arra utal, hogy működtek, amikor a víz alá merültek. Az egyik kazánház fedélzetén egy nyitott szelep is található, ami azt jelzi, hogy a gőz továbbra is áramlott az elektromos rendszerbe. Ezt Joseph Bell vezetésével egy mérnökcsapat tette lehetővé, akik a hajó süllyedésekor is a helyükön maradtak, hogy biztosítsák a világítást.
A Titanic végzetes ütközése során a jéghegy szúrásai a hajótestén, amelyek körülbelül A4-es lap nagyságúak voltak, hozzájárultak a katasztrófához. A hajó tervezésekor úgy vélték, hogy az unsinkable, azaz elsüllyeszthetetlen, mivel képesnek kellett volna lennie arra, hogy négy vízálló rekesz is elárasztódjon anélkül, hogy elsüllyedne. Az új számítógépes szimuláció azonban kimutatta, hogy a jéghegy által okozott károk hat rekeszre terjedtek ki, ami végül a Titanic süllyedéséhez vezetett.
A digitális másolat rengeteg új információval szolgál, de a szakértőknek még évekbe telik, míg minden részletet alaposan átvizsgálhatnak. A Titanic története folyamatosan új titkokat rejt, és ahogy a kutatók egyre mélyebbre ásnak, egyre többet megtudnak a hajó sorsáról és az emberekről, akik a fedélzetén voltak.
Ezeket is érdemes megnézni
Svéd város büntetést kapott a környezetvédelmi célok elmaradása miatt
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megállapodott az autók és fémek vámcsökkentéséről
