Hogyan mérték régen az időt?

Az embereket már az őskorban is foglalkoztatta, hogy két adott esemény között mennyi idő telt el, és ehhez szükségük volt egy időmérő eszközre. A napok múlását könnyedén tudták számolni, és a napszakokat is könnyedén meg tudták állapítani, ám a pontos időt nehezen tudták meghatározni.

A napórákkal kezdődött az időmérés

A legelső órák a napórák voltak, melyek az árnyékok elmozdulásával mutatták az idő múlását. Kezdetben ez jól működött, ám sajnos csak nappal és napsütésben lehetett használni.

A kilencedik században találták fel az időmérő gyertyát. Ennek alapja az, hogy a gyertyákat különböző jelöléssel látták el, így nyomon tudták követni, hogy melyik jelig égett már le. Ezt követte a homokórák feltalálása, melyekben két egymásra helyezett tartály között egy apró résen folyt át a homok, és amikor a felső tartály kiürült, akkor tudták, hogy az adott időmennyiség eltelt.

Ugyanezen az elven működik a vízióra, melyben homok helyett víz csöpögött. Ma már mechanikus és digitális órákat használunk, melyek rendkívül pontosak, és bárhol, bármikor megmutatják, hogy mennyi az idő. A világ legpontosabb órái az atomórák, melyek az atomok rezgését figyelve állapítják meg az idő múlását. Ezeket az órákat a huszadik század elején kezdték el kikísérletezni.

Ajánlott cikkek