Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet rajta?
Donald Trump nemrégiben bejelentette, hogy az Egyesült Államok milyen mértékű kereskedelmi vámokat alkalmaz a világ különböző országai ellen, ami különösen érdekes helyzetet teremtett Dél-Amerikában. A kontinens tizenkét államából tíz, köztük Brazília és Argentinia, a legalacsonyabb, 10%-os vámot kapta, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os vámot kellett elviselnie. Azonban ezeket a magasabb tarifákat később csökkentették 10%-ra. Trump döntése, miszerint 90 napra felfüggeszti a magasabb vámokat szinte minden ország esetében, sokak számára megkönnyebbülést hozott. Az egyetlen kivételt Kína jelentette, amely 145%-os vámot kapott, míg Kanada és Mexikó még mindig 25%-os vámot fizetett egyes exporttermékek után az Egyesült Államokba.
Sok szakértő úgy véli, hogy ez Dél-Amerika számára kedvező hír, hiszen a magas amerikai vámok Kínára, valamint Kanadára és Mexikóra vonatkozóan vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az amerikai és globális vásárlók számára. Ugyanakkor ez a nézet leegyszerűsíti a globális kereskedelmi instabilitás szélesebb problémáját, amelynek Dél-Amerika is ki van téve. A kontinens gazdag nyersanyagokban, és a legnagyobb gazdaságai, mint Brazília és Argentina, jelentős exportőrök szójabab, kőolaj és Brazília esetében vasérc terén, amely acélgyártásra használatos. Az Egyesült Államok által Kínára kivetett magas vámok új lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára.
Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportjait Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államokból érkező korábbi szállítmányokat. Kína már így is Brazília legnagyobb exportpiaca, a második pedig az Egyesült Államok. A történelmi precedens is kedvező: amikor Trump először vámokat vetett ki Kínára, Kína egyes nyersanyagrendeléseit az Egyesült Államokból Brazíliába irányította, ezzel növelve a brazil szójabab exportját. A 2025-ös brazil szójababarépa már folyamatban van, és sokan remélik, hogy a korábbi tapasztalatok ismétlődhetnek. Frederico D’Avila, egy brazil farmer és volt politikus, aki korábban a szójatermesztők csoportjának, az Aprosoja-nak volt vezetője, azt mondja, hogy Trump első mandátuma „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel „Trump vámjai kedveztek nekünk”.
Azonban Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi gazdaságtan professzora más véleményen van. Szerinte a „kétoldalú akadályok” növelése a nyersanyagok esetében nem feltétlenül eredményez pénzügyi nyereséget az eladók számára, mivel az árakat globálisan állapítják meg. Hallak szerint a dél-amerikai országoknak nem szabadna pénzügyi előnyökre számítaniuk Trump intézkedései miatt, csupán más vásárlókat kaphatnak. „Az árakat inkább makrogazdasági tényezők befolyásolják… például ha recesszió alakul ki” – mondja a BBC-nek.
Más iparágak Dél-Amerikában szintén remélik, hogy Trump intézkedései révén több globális értékesítést nyerhetnek, mivel más országok kevesebbet vásárolnak az Egyesült Államoktól. Például a brazil húsipar is felfigyelhet a lehetőségekre. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök nemrég Japánban járt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil húsexport előtt. Jelenleg Japán a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól vásárolja, de miután Trump elsőként 24%-os vámot helyezett kilátásba, Tokió valószínűleg inkább Dél-Amerikából vásárolhat húst. A brazil kávé- és lábbeliipar is versenyelőnyhöz juthat az amerikai piacon ázsiai versenytársaikhoz képest. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, míg Vietnam, Indonézia és Kolumbia követik a sorban.
Mindezek mellett a brazil cipőgyártók is nagyobb exportot könyvelhetnek el az Egyesült Államokba, mivel Trump magas vámjai miatt a kínai export drágábbá válik. Jelenleg Kína a világ legnagyobb lábbeli gyártója, míg Brazília az ötödik helyen áll. Az Egyesült Államok Indiára 26%-os vámot vetett ki, amely szintén a legnagyobb gyártók közé tartozik. Uruguay új elnöke, Yamandú Orsi is megjegyezte, hogy Trump vámjai segítenek a Mercosur és az EU közötti kereskedelmi megállapodás előmozdításában.
Mindazonáltal sok „lehet” és „ha” szerepel a diskurzusban, ami nemcsak a korai szakasz miatt van, hanem azért is, mert az Egyesült Államok kereskedelmi változásainak üteme és mértéke szélesebb instabilitást okoz. Nehéz pontosan megítélni, hogy a Dél-Amerika számára fennálló potenciális előnyök felülmúlják-e a lehetséges hátrányokat. A 10%-os vámok is 10%-os vámok, és még a legalacsonyabb tarifával rendelkező országok is szembesülhetnek csökkent kereslettel, ha az árak emelkednek. Ez különösen igaz azokra az importtermékekre, amelyek versenyeznek az Egyesült Államok belföldi termelésével, mint például az olaj, a szójabab, a réz, a vasérc, az arany és a lítium.
A vámháborúk globális nyersanyagár- ingadozást is okoztak, különösen az olaj és a réz esetében. A réz ára április elején 17 hónapos mélypontra esett. Ez a volatilitás érintheti Chile és Peru gazdaságát, ahol a réz a legfontosabb exporttermék. Eduardo Levy Yeyati, az Argentín Központi Bank korábbi vezető közgazdásza szerint a nyersanyagárakra és a globális keresletre gyakorolt hatás „komoly hátrányt” jelent Dél-Amerika számára.
A jövőt illetően Yeyati arra figyelmeztet, hogy ha Brazília és Argentina jelentős növekedést tapasztal az Egyesült Államokba irányuló exportjaikban, akkor Trump magasabb vámokat vethet ki rájuk. Végső soron Trump célja az amerikai belső termelés növelése, nem pedig más országok importjainak támogatása. Ha Dél-Amerika államai elkezdenek több árut exportálni Kínába, ez is aggodalomra adhat okot az Egyesült Államok számára. A helyzet tehát rendkívül bonyolult, és a kereskedelmi vámok Trump általi bevezetése Dél-Amerika számára sem egyértelmű győzelem vagy veszteség.
Ezeket is érdemes megnézni
Heti akciós szőnyegek: stílusos és pénztárcabarát megoldások
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja az aranyét
