Hölvényi: az egyházak számára nagy lehetőség, hogy részt vegyenek Európa jövőjének alakításában

Az egyházak és vezetőik számára nagy lehetőség, hogy részt vegyenek Európa jövőjének alakításában, miután a koronavírus-járvány és az azzal kapcsolatos kihívások nyitottabbá tették az embereket az új üzenetekre és megoldásokra – jelentette ki Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti (EP-) képviselő szerdán az Európai Néppárt vallásközi párbeszédet elősegítő éves konferenciáján.

Európának ismét fel kell találnia önmagát

Az európai néppárti frakció vallásközi munkacsoportjának magyar társelnöke az Európa jövőjére fókuszáló eseményen hangsúlyozta: Európának a 21. században ismét fel kell találnia önmagát, amihez segítséget nyújtanak az egyházi és vallási közösségek több ezer éves hagyományai, tapasztalatai. Mint mondta, az Európai Parlament politikusainak egyre sürgetőbben kéne fellépniük a keresztények és a zsidók vallásszabadsága mellett és üldöztetésük ellen, azonban a testület képviselői közül ezt csak megdöbbentően kevesen látják be.

Megjegyezte, hogy az EP-ben folyó viták folyamán legtöbben „a múltat végképp eltörölnék, ami a történelemből okulva tudható, hogy hatalmas károkat okozott és okozhat még.” Manfred Weber, az Európai Néppárt frakciójának vezetője elmondta, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat a következő hetekben veszi kezdetét, amelynek keretében újra meg kell találni a közös európai identitást. Mint mondta, évtizedekkel ezelőtt az EU alapja a nemzetek közötti béke megszilárdítása volt, ma egy globalizált világban Európa feladata az európai életmód és értékek előmozdítása.

Közös európai szolidaritásban kell együttműködni

Weber Ferenc pápa Fratelli Tutti (Mindnyájan testvérek) című harmadik enciklikájára hivatkozva hangsúlyozta: közös európai szolidaritásban kell együttműködni a jelen kihívásaival szemben. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában a zsidó vallási közösségek egyre nagyobb fenyegetettségben élnek. A rabbi szerint nemcsak fizikai veszélyeztetettségről van szó, hanem egyfajta vallási elnyomásról is. Erre példának Lengyelország és Belgium esetét hozta fel, ahol a hatóságok betiltották a háziállatok rituális „kóser” levágását, ellehetetlenítve így több zsidó közösség életvitelét. Hangsúlyozta továbbá, hogy az európai zsidók biztonsága nélkül az egész európai társadalom stabilitása veszélyben van.

Arszeniosz Kardamakisz, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi exarchája arról beszélt, hogy Európának át kell vészelnie a „civilizációk összecsapását a következő években, és vallások, kultúrák közötti párbeszédre alapozva kell egy új jövőképet felépítenie”. (MTI)