Tech

Nézzünk másképp a felhőkre

Igencsak jól ismerjük a vizet és a víz különböző halmazállapotait. Életünk minden egyes pillanatában velünk van, csak körül kell néznünk és biztosan megtaláljuk valamilyen formában.

A felhők súlya az elefántokéval vetekszik

Normál állapotában folyékony halmazállapotú, ám ha nagyon lehűl az idő és mínuszok jönnek, akkor a víz befagy és szilár halmazállapotú lesz, azaz kialakul a jég.

Nagy melegben a víz könnyedén elpárolog és vízgőz lesz belőle. Ha ez a meleg, párás levegő az égbe emelkedik és nagy magasságban lehűl, a fizika törvényeinek megfelelően elkezd összeállni, kisebb esőcseppek és jégdarabok képződnek, melyek összekötődnek és felhőt alkotnak. Ha sok eső esik, akkor Magyarországon sem ritka a belvízzel elöntött terület.

A felhők kialakulását nagyon sok minden befolyásolja, mint például a hőmérséklet, a szél, a magasság. Két egyforma formájú felhőt szinte lehetetlen találni, hiszen alakjuk folyamatosan változik a környezeti viszonyok által. Ha elegendő mennyiségű vízpára jutott fel a megfelelő magasságba és elegendő felhő képződött, a vízmolekulák nem tudnak tovább kötésben maradni és elkezdenek kicsapódni víz vagy jég formájában, ez az eső, vagy a hó.

Habár ránézésre a felhők pehelykönnyűnek tűnnek ahogy úsznak az égen, mégis súlyuk az elefántokéval vetekszik.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük