Napjainkban a barkácsoláshoz rengeteg szerszámot használhatunk és kell is használnunk, ha eredményesek szeretnénk lenni. Ha össze szeretnénk rögzíteni két dolgot, többnyire fúrót és csavarokat, kalapácsot és szögeket, vagy ragasztót használunk.
Már több, mint 3000 évvel ez előttről vannak feljegyzések a ragasztó használatáról. Egy egyiptomi síremléknek az oldalfalán szereplő történetet leíró képeken az emberek valamilyen fajta ragasztót használnak.
Napjainkra nagyon sokféle típusa létezik
Sok különböző ragasztó közül választhatunk attól függően, hogy milyen két dolgot szeretnénk egymáshoz illeszteni. A más anyagi szerkezetük miatt más-más típust kíván a fa, az üveg, a műanyag, a papír és a fém.
Ezek kencék lehetnek ásványi alapúak, növényi eredetűek, lehetnek vízállóak és szintetikusak is. Eredetileg állati részekből készültek: csontokból, ínból, bőrből, ám a technológiai fejlődésnek köszönhetően ez már nem így van. A növényi alapúak leginkább gyantából készülnek.
A legtöbb ragasztó folyékony
A legtöbb ragasztó folyékony, vagy sűrűn folyós halmazállapotú. Léteznek úgynevezett két komponensű ragasztók is, melyek esetében egymást követően két különböző anyagot kell felvinni ugyanarra a felületre. A két különböző anyag egymással érintkezve reakcióba lép és együtt hozzák létre a ragadó hatást.
A legtöbb ragasztó mérgező, de legalábbis toxikus hatással rendelkezik. Felhasználási területük szinte végtelen. Egy munkafolyamatnak több fázisában is előjöhetnek különböző formában. Talán a bútoripar az egyik legnagyobb részleg, ami számára nélkülözhetetlen lenne eme csodaszer.
A fa összeillesztésénél vagy furnérozásánál igen nagy gondot okozna a hiánya, de akár megemlíthettük volna a zongorakészítést, a játékgyártást, vagy akár szerszámkészítést. Nem egy nélkülözhetetlen eszköz az életünkből, de igencsak megkönnyíti azt.
